<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Harmincasként várandósan</provider_name><provider_url>https://vikianyu.cafeblog.hu</provider_url><author_name>akvamarin</author_name><author_url>https://vikianyu.cafeblog.hu/author/akvamarin/</author_url><title></title><html>&lt;P&gt;&nbsp;Mind az orvosommal, mind a szülésznővel maximálisan meg voltam elégedve! Biztatólag hatott az orvosom folyamatos tájékozatása, hogy még 2 tolás, és meg lesz a baba!&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Amit anno alig akartam elhinni, hogy a gátmetszést akkor nem érzi az ember, tényleg igaznak bizonyult, semmit nem éreztem belőle, és a varrás sem fájt.&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Zsófi manónkat születés után elvitték, és utána már apával együtt jöttek vissza hozzám a szülőszobára. Jó volt hármasban lenni egy órácskát, utána vittek be a kórházi szobába, ahol egy Erika nevezetű kismamával, és Zselyke babájával voltam együtt.&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Délelőtt bejöttek anyósomék, meg párom keresztszülei is, hullt a könnye mindenkinek a meghatottságtól első unoka, nem is csoda!! :)&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Anyukám is teljesen elérzékenyült a telefonban a hír hallatán!&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp;&lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>