2007 szeptember 27. | Szerző: akvamarin
A történet kezdete egészen 2004-re húzódik vissza, amikor is a legfiatalabb kollégák rámragasztották a vikianyu nevet, holott még akkor szó sem volt az életemben gyerekvárásról, sőt apajelöltről sem.
Azonban az élet nagy rendező mester, és itt az nlc-n megismerkedtem azzal a férfival, akivel tudtam, hogy hamarosan közös sorsot és jövőt formálunk. Egyformán vágytunk családra, és éreztük, hogy ebből a meghitt és boldog párkapcsolatból szeretnénk kisbabát!

2007 szeptember 28. | Szerző: akvamarin
További “gyanús jelek” vezettek a várandósághoz: egyik vasárnapi ebédnél feldöntöttem a poharat, meg is beszéltük, hogy ez gyerekszületést jelent, ugyan semmi nem volt a pohárban , párom anyukája még sajnálkozott is! Ma már tudjuk, hogy ha üresen borul fel, akkor sem változtat a babona érvényességén!!
Május 13-án délután gyönyörű idő volt, kimentünk a Kis Rábához sétálni, leültünk a partra bámulni a felhőket, amikor szemben a parton leszállt egy gólya, és peckesen sátálgatott előttünk fel és le. Ezt otthon megint elmeséltük, és jóváhagyólag mondták, hogy jöjjön csak a gólya nyugodtan!
Pár hétre rá enyhe szédülést éreztem, de mivel alacsony a vérnyomásom, ez szinte minden nyáron előfordul, így nagyobb jelentőséget nem tulajdonítottam neki.
Oldal ajánlása emailben
X